Felső-Pannon ékszerdoboz
A Hilltop szőlőinek a csodálatos Felső-Pannon borrégió ad otthont. Csodálatos, mert a régió településeinek kulturális sokszínűsége és a táj változatossága igazi ékszerdobozzá teszi a környéket.
A Vértes-, a Budai-, a Gerecse-, a Kőszegi-, a Soproni-hegység, illetve a Velencei- és Pannonhalmi-dombság vonulatain, hegyoldalain és dombjain terjeszkedő borvidéket a klíma hűvösebb karaktere és a savakban gazdag, lendületes borok kötik össze. Klímáját az északról érkező óceáni, nedvesebb-hűvösebb levegőáramlatok és déli mediterrán hatások is alakítják, ezért az időjárási viszonyoknak megfelelően jóval több itt a fehér-, mint a kékszőlő. Mivel a borrégió kiterjedése relatív nagy (Budapesttől a nyugati országhatárig húzódik), a termesztett szőlőfajták is igen változatosak, a kékfrankostól az ezerjón át a chardonnay-ig.
Ismerd Neszmélyt*
A neszmélyi borvidék több mint kétezer éves bortörténelmi hagyományokkal büszkélkedhet: a római Probus császár légióitól a Pannonhalmi apátság szerzeteseiig sokan építették itt a helyi hagyományokat. A vidék borainak jó hírnevét a 18. századtól uradalmi borok is erősítették, aztán a 19. század második felében létrejött az Eszterházy Csákvári Uradalom ászári mintaszőlészete és -pincészete, amely egyben az 1897-ben felállított Neszmélyi borvidék alapjait is adta. Ebben az időben a neszmélyi bor már fogalomnak számított a hazai borértők körében.
A 20. század közepén a terület beolvadt a Bársonyos-Császári borvidékbe, a dűlőkön pedig évszázados hagyományokat váltott fel a termelőszövetkezeti munka és a nagyüzemi szőlőtermesztés. Neszmély önálló borvidékként csak 1977-ben jelentkezik újra.
A neszmélyi borvidék központja a Neszmély és Dunaszentmiklós közötti dűlőcsoport, azon belül Meleges-hegy, ahonnan lenyűgöző panoráma nyílik a Dunára. Erről a festői szépségű „dombtetőről” kapta a Hilltop borászat is a nevét.
A neszmélyi borvidék még nem került olyan közel a hazai borfogyasztókhoz, hogy a dűlőket a nevükön lehetne emlegetni, de a vidékről érkező tiszta ízű és jó szerkezetű boroknak köszönhetően hamarosan a szélesebb közönség számára is ismerősen csenghet a Meleges-hegy, Gőte-oldal, Páskom, vagy akár a Látó-hegy neve.
A neszmélyi borvidék különlegességét a különböző fekvésű, talajösszetételű és mikroklímájú dűlők adják. A borvidék talaja főként löszön kialakult barna erdőtalaj, de mészkövön, dolomiton kialakult rendzina és homokkövön, márgán képződött barna erdőtalaj is előfordul. Éghajlata az országos átlagnál hűvösebb, csapadékosabb, erősen szeles, a hőingadozás viszont alacsony és a napsütéses órák száma is elég magas, ami az itt készített borok ízében is visszaköszön.