Mi az a földrajzi árujelző?

Magyarországon nagyon büszkék vagyunk a mezőgazdaságunkra és az élelmiszeriparunkra. Számos olyan termék van, ami a nemzetközi piacokon is komoly hírnévre tett szert, például a makói hagyma, a gyulai kolbász vagy akár a tokaji bor és az egri bikavér. Pont emiatt a széleskörű ismertség miatt fontos, hogy a valóban az érintett régiókból származó, kiemelt minőséget képviselő termékek valamilyen védelmet kapjanak – hiszen tudjuk, sajnos minden népszerű és kelendő terméknek elkészül a hamisítványa is előbb, vagy utóbb.

Többek között ezt a védelmet szolgálják a földrajzi árujelzők. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának leírása szerint „a földrajzi árujelzők oltalmának lényege, hogy - a termékek minőségi jellemzői és származási területük között bizonyíthatóan fennálló kapcsolatot elismerve - fellépési lehetőséget biztosít mindazokkal szemben, akik az adott megjelölést jogosulatlanul használják”. Ilyen jogosulatlan megjelölésnek számít például, ha az adott termék valójában nem is a megjelölt területen készült, vagy nem felel meg a hivatalos termékleírásban foglalt paramétereknek.

A hazai szabályozás a földrajzi árujelzőknek két fajtáját különbözteti meg, a földrajzi jelzést [Vt. 103.§.(2)] és az eredetmegjelölést [Vt. 103.§.(3)] használják. Bár mindkettő alapvetően valamely táj, helység vagy akár ország neve, az eredetmegjelölés egy szűkebb kategóriát jelent. Az eredetmegjelölésnél ugyanis „az érintett jellemzőnek kizárólag vagy lényegében az adott környezetre jellemző természeti és emberi tényezők következménye kell, hogy legyen, a termék termelése, feldolgozása és előállítása pedig egyaránt az adott területen kell, hogy történjen”, míg a földrajzi jelzés esetén elegendő, ha a kiemelt tulajdonság lényegileg a földrajzi származás eredménye és a termék előállítási lépései közül legalább egy az adott területen zajlik.

Egy konkrét példán is bemutatva talán megfoghatóbbá tehető a földrajzi árujelző intézménye. A Hilltop a neszmélyi borrégió egyik legnagyobb borászata. Oltalom alatt álló borainak számos előírásnak kell megfelelnie, ilyen például azok színe, ízjegyei és az elkészítési eljárás, melynek eredményeként a palackokba kerülnek. Ezeknek a szigorú feltételeknek az eredményeképp pedig a borok címkéjén a „neszmélyi oltalom alatt álló” szöveg biztosítja a fogyasztót arról, hogy igazán minőségi nedűt talál a palackba zárva.

" />

A földrajzi árujelzőkről, valamint az oltalomra vonatkozó feltételekről bővebb információ a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának weboldalán található: https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/foldrajzi-arujelzo